Női szuperhősök – a melldaganat után
“Gyűjts erőt, dolgozd fel a múltad emlékeit,és jól figyelj, mert ahol eltörtél, ott leszel erős,ahol vesztettél, ott leszel legyőzhetetlen. Az Igaz Ember nem menekül a múltjától,bármilyen sötét volt is,mert kudarcaiból lesz hatóanyag,vereségeiből diadal – tragédiák érlelik naggyá.” /Müller Péter/
1980 májusában egy napsütéses vasárnapon Cari Lightner egy egyházi karneválra tartott, mely csak pár háztömbnyire volt otthonától. Egy autós elütötte, melynek következtében 125 láb magasra repült a levegőbe. A vezető meg sem állt. A vezető éppen a börtönből távozott óvadék ellenében, ahova szintén cserbenhagyásos gázolásért vitték be. Cari nem élte túl a balesetet
Öt hónappal Cari halála után az édesanyja sajtótájékoztatót tartott és bejelentette, hogy megalapítja az MADD-t (Mothers Against Drunk Drivers), az Anyák a Részeg Autósok Ellen szervezetet. Az azóta eltelt időszakban a nonprofit szervezet több mint 300.000 életet mentett meg.
Christopher Reeve, a Superman film sztárja, miután egy lovasbalesetben megsérült és nyaktól lefele teljesen lebénult, megalapította saját alapítványát, mely hozzá hasonló mozgássérült embereken segít. Az alapítvány a halála után is létezik, és több mint 81 millió dollárt adományozott olyan kutatóknak, akik a paralízis gyógymódját kutatják.
Cari édesanyja és Christopher Reeve igazi szuperhősökként viselkedtek. Tragédiájukat követően küldetésszerűen kiálltak egy ügyért, mellyel sok ember életét mentették meg
Nem ők voltak az egyetlenek, és nem is az elsők, akik egy traumát követően képesek voltak pozitív módon tovább élni, a filozófia és pszichológia tudománya számos példával szolgál ezt illetően. Szinte az összes kultúra rendelkezik olyan mondával vagy legendával, ahol a főhős megpróbáltatásokat legyőzve nemesebbé válik, lelke gazdagszik az események folyamán De nem csak a nagyvilágban láthatunk ilyen példákat, hanem mindennapi életünkben is
Személy szerint melldaganatos nőkkel végzett munkám során figyeltem fel a jelenségre
A betegekkel való beszélgetések során tapasztaltam, hogy sokan nem csak egyszerűen megküzdöttek a betegséggel, hanem még profitáltak is belőle.
Volt, aki megtanulta, hogy változtatnia kell életvitelének tempóján; volt, aki erőt kapott ahhoz, hogy új párkapcsolatot keressen; sokan át- és felértékelték személyes kapcsolataikat és többen számoltak be arról, hogy olyan erőt éreznek magukban, mint még soha.
Tehát, mi az, amit tanulhatunk a betegséggel való küzdelem során?