- Gyászreakciót kiváltó veszteségek feldolgozása, érzelmi elakadások segítése
- Haláleseti gyász
- Elővételezett gyász segítése (kísérés és búcsúzás segítése haldokló- / beteg hozzátartozó esetében)
- Párkapcsolati veszteség (válás, szakítás)
- Saját identitás újra definiálása az elvesztett kapcsolat után
- Házikedvenc elvesztése
- Életciklusváltással járó gyász
- Gyermek elvesztése (szülés- és születés körül, sikertelen próbálkozások teherbe esésre, abortusz, vetélés)
- Gyász folyamatáról edukáció
- Újrakezdés támogatása
- Egzisztenciális szorongások oldása (halálfélelem / életfélelem)
- Tanácsadás szülőknek gyászoló gyermekek támogatásához
Gyászfeldolgozás témában, amiben tudunk segíteni
Mi a gyásztanácsadás?
A gyásztanácsadás során a pszichológus segít a gyászolóknak feldolgozni a veszteséget és a fájdalmat. A szakemberek különböző eszközök segítségével támogatják az érintetteket, hogy jobban megértsék, megéljék és kifejezzék nehéz érzéseiket. A cél az érzelmi jóllét elősegítése, illetve a gyász folyamatának egészséges megélése.
Milyen problémákkal érdemes gyásztanácsadóhoz fordulni?
Olyankor érdemes gyásztanácsadóhoz fordulni, ha úgy érzed, hogy elakadtál a gyászfolyamatban, legyen az haláleseti gyász, párkapcsolati veszteség, válás vagy életciklussal járó gyász.
Mennyi ideig tart a gyásztanácsadás?
A konzultációk 50 percesek.
A tanácsadás folyamatának hossza eltérő lehet, mivel ez nagyban függ az elakadás összetettségétől és mélységétől. Főszabályként az mondható, hogy amikor a kliens és a szakember is úgy érzi, hogy megnyugtatóan körbejártuk a problémát, és azzal a kliens önállóan is szembe tud nézni, akkor le lehet zárni a folyamatot.
Milyen gyakran vannak konzultációk?
A tanácsadási folyamat első szakaszában heti-kétheti rendszeresség javasolt, ami a későbbiekben ritkítható, ha kielégítőnek találjuk a változás mértékét.
Hogyan zajlik egy gyásztanácsadás?
A konzultációk során először részletesen beszélgetünk a problémáról és annak hátteréről. Megismerkedünk a kliens életével, személyes történetével, és azzal, hogy hogyan éli meg a jelenlegi helyzetet. Ezután közösen kitűzünk célokat és kidolgozunk egy terápiás tervet. A folyamat során különböző technikákat és gyakorlatokat alkalmazunk, hogy segítsünk a kliensnek megoldani a problémát és javítani az életminőségét.
Mit tehetünk, ha egyikünk nem akar résztvenni a párterápián?
Ha az egyik fél nem szeretne részt venni a párterápián, fontos, hogy ne erőltesd. Beszélj vele nyíltan és őszintén a problémákról, és próbáld meg megérteni az ő álláspontját. Gyakran előfordul, hogy a másik fél később csatlakozik a terápiához, miután látja az első pozitív eredményeket. Addig is, az egyéni terápia is hasznos lehet, hogy elkezdjük feltárni a problémákat és dolgozni a megoldásokon.